Egyik közeli barátnőm másik országba költözése és az évszak váltás okán gondoltam arra, hogy 'megér egy misét' ez a téma. Hiszen minden ember életében vannak kisebb-nagyobb változások, váltások.
Véleményem szerint kétféle ember létezik: az egyik úgy gondolja, hogy a változás rossz, kerülendő dolog; míg a másik úgy, hogy a változás jó, fejlődést és megismerést hoz az életbe. Nos, én ez utóbbi csoportba tartozom. Szeretek változtatni, változni. Szeretek kísérletezni. Feszegetni a határaimat.
A változás jó - bár néha fájdalmas és nem az elején általában. Ahogy a nyarat felváltja az ősz, az élettel megtelt erdők egyszer csak elkezdenek haldokolni. A zöld levelek elsárgulnak, majd barnába fordulva hullanak le a földre, kopaszon hagyva az addig lombkoronában pompázó fát; s ekkor már tudjuk megállíthatatlanul közeledik a tél, amikor mindent el fog fedni a hótakaró. Ugyanilyen változások mennek végbe egy költözéskor, egy búcsúzáskor, még akkor is, ha feleennyire látványosak.
Egy új városba költözés esetén - főleg az elején - sok mindennel el van foglalva az ember: a sok új ingerrel, az álláskeresés kálváriájával, az új terep megismerésével... szóval egy csomó minden leköti a figyelmed. Pörögsz, pakolsz. Aztán pár hónap elteltével jön a döbbenetes felismerés: mégiscsak felkavart a változás.
Mégiscsak megváltoztatott több mindent, mint ahogy azt elsőre gondoltuk. Vagy mégsem? Megtorpansz, nem tudod, hogyan tovább, hogy nem vetted eddig ezt észre? Aztán szépen lassan rájössz, a változás mindig hoz magával valami ismeretlent, amivel nem lehet előre számolni. Ami megtanít arra, hogy mi is az a kitartás és továbblépés.
Azok a barátok, akik addig a barátaid voltak, nem mind maradnak továbbra is azok. Azok a szokások, amik a napi rutinod részét képezték, többé már nem azok. Egy új helyen, egy új élet kialakítása nem is annyira egyszerű, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Az új lakásból otthont kell teremteni, ahova szívesen hazamész egy fárasztó nap után. Az új helyen új emberekkel kell kialakítani kapcsolatokat, akik barátokká válhatnak. Az új munkahelyen szintén sok új élmény várja az embert. Mindenütt minden új, új és új. A régi életből kevés dolog marad meg, de a lényeg mindig Te vagy! Te nem féltetlenül leszel új csak azért, mert elköltöztél. A változás szépen lassan kezdődik el, és egyszer csak észrevétlenül véget ér, de tagadhatatlanul ott volt, elvégezte a dolgát, majd lelépett, csupán az érzést hagyva maga mögött: valami megváltozott.
Időről-időre ki kell lépnünk a komfortzónánkból, változtatni kell 1-2 dolgon, hogy még jobban megismerjük magunkat és aztán még jobban érezzük magunkat a bőrünkben - még akkor is, ha nehéznek tűnik elsőre.
Gina jelentkezett Pécsről
Ha tetszett a blog, kövess minket a Women Public Life facebook oldalán:
Kattints a linkre és likeold az oldalunkat: https://www.facebook.com/WoPoLife
