Szekszárd az ország legkevesebb lakosú megyeszékhelye. Emellett viszont nem hanyagolható el, hogy borváros, s közel 4500 pincével büszkélkedhet, melynek borai kis hazánk határain túlra is eljutnak. Bár csupán egy napos kis kirándulás gyanánt keveredtem Pécsről Szekszárdra, de biztos vagyok benne, hogy nem utoljára jártam itt.
Rögtön magával ragadott az a mérhetetlen nyugodtság, ami a városból árad. A nyugodtságon kívül, ami szemet szúrt néhány utcányi sétálás után, azok az érdekesebbnél érdekesebb szobrok, amik mellett nem tudtam elmenni anélkül, hogy ne fotózzam le őket 1-2 látnivalón kívül. Íme:
A Régi Vármegyeháza udvarára tévedve leltem rá erre boroshordón ülő párocskára. Természetesen nem mást ábrázol, mint a bor- és mámor istenét: Dionüszoszt, aki éppen borral (is) próbálja csábítani a vele szemben kissé hiányos öltözetben és szemérmetlen pozitúrában ülő hölgyet.
Prométheusz májára repülő és várú keselyűk a Prométheusz parkban -
Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotásai.
Ki ne ismerné Háry Jánost?! A huszárt, aki valóra váltotta a magyarok vágyait?! Vele is találkozhatunk Szekszárd utcáin sétálva Farkas Pál szobrásznak köszönhetően, hiszen a helybeliek szájhagyománya szerint itt élt. Ha ő nem is, de teremtője, Garay János mindenképp.
Gina jelentkezett Pécsről, akarom írni most Szekszárdról
Ha tetszett a blog, kövess minket a Women Public Life Blog facebook oldalán:
Kattints a linkre és likeold az oldalunkat: https://www.facebook.com/WoPoLife
